Maros megyében a magyar nemesi kastélyoktól a székely és szász polgári városközpontokon keresztül a román és székely paraszti építészet fából készült remekeiig minden megtalálható, a látnivalók rendkívül sokszínűek, és nemcsak a helyiek érzik magukénak, hanem könnyedén magukkal ragadnak bárkit, aki turistaként érkezik a térségbe.

Maros megye középső és keleti része a történelmi Székelyföldhöz tartozik (Marosszék), Segesvár és környéke pedig az egykori Szászföld részét képezte. Segesvár, ez a mintegy 25 ezres városka elvarázsolja a turistákat: Erdély egyik legszebb fekvésű városának szokták nevezni, és nem alaptalanul. A hegyek alatti, Nagy-Küküllő-menti város az év minden szakában tartogat meglepetéseket.

A segesvári látnivalók sorát kezdjük először is a Vár térrel. Nem véletlenül nevezik így, hiszen a város egyik védjegye a fölé magasodó, kihagyhatatlan segesvári vár, amely az UNESCO Világörökség része 1999 óta.

Legimpozánsabb része a 14. században épült óratorony, a vár voltaképpeni bejárata. Ez az épület a város jelképe és egyik legismertebb műemléke. Az óratorony a Várhegy keleti felén található, a Múzeum téren. Egykor ebben a toronyban őrizték a városi tanács saját katonái a város kincstárát, levéltárát és lőszerraktárát. 1604-ben került a toronyba egy fából készült óraszerkezet, ekkor kapta a Stundturm (azaz óratorony) nevet. 1648-ban építette bele az órába Johann Kirschel mester a minden óraütéskor körbejáró figurákat: a hét napjait ábrázoló alakokat, a béke, törvény és igazság, illetve a nappal és éjszaka jelképes alakjait.

A segesvári várban évente megrendezik a Középkori Fesztivált, általában július utolsó hétvégéjén kerül sor rá. A fergetes, látnivalókban gazdag eseménysorozat általában háromnapos, és a legrégebbi romániai középkori fesztivál: nagy hangsúly kerül nemcsak a középkori vásári hangulat újrateremtésére, hanem a színházi előadások, koncertek, hagyományőrző rendezvények, táncelőadások is a középkori világot, annak hangulatát idézik. Hagyományőrzők, zsonglőrök, gyermekfoglalkozások, lovas bemutatók, kézműves foglalkozások gazdagítják minden évben a fesztivál programját.

 A segesvári vár ma is lakott, 14 tornyából 9 pedig a mai napig áll, a híresebbek közülük a Csizmadia-torony, a Kovács-torony, a Kötélverő-torony, a Mészáros-bástya, a Szabó-torony, a Szűcs-torony, a Timár-torony. Ugyancsak érdemes megnézni az evangélikus vártemplomot, más néven  Hegyi templomot (Bergkirche), amelyet a fedett Diáklépcsőn lehet megközelíteni. A Hegyi templom Erdély gótikus építészetének egyik remeke. 1345 és 1525 között épült, a kilencvenes években végzett restaurálásért és tartószerkezetének megerősítéséért Europa Nostra-díjjal tüntették ki. A Kolostortemplom a 15-16. században épült, a korábbi 13. századi Domonkos-rendi kolostor helyén.

Segesvár szomszédságában, mindössze néhány kilométernyi sétára található a Breite fás legelő, ahol több száz éves tölgyfák árnyékában csodálhatod az egyedülállóan magas biodiverzitású erdélyi gyepeket. A Breite a Segesvár–Nagy-Küküllő Natura 2000-es terület része. A területen 350-400 éves fák is előfordulnak, a „rekordtartó” fa majdnem 800 éves. Az utóbbi fél évszázadban a területen erdőirtás folyt, illetve több, meg nem valósult beruházást is terveztek a fák helyére, például repülőteret, vagy éppen Drakula-parkot, amely ellen az UNESCO lépett fel. A fás legelők nemzetközi fontosságú tájelemek, és kulturális-természeti örökségként kellene őket védeni. A Breite egyébként megkapta ezt a védelmet, rezervátumi státusa van.

A Visitmures weboldalon megismerheted Maros megye legendás helyeit, és újabb tippeket kaphatsz arra nézve, hogy hová érdemes ellátogatni!