Egy keltetőgép nagyban megkönnyíti a hobbi- vagy ipari tenyésztők dolgát. Hiszen használatuk nincs időhöz kötve és egy keltetőgépbe jóval több tojás rakható be, mint egy kotlós alá. Ám a keltetőgép használatának is vannak szabályai. Az alábbiakban bemutatjuk, melyek ezek.

A megfelelő keltetőgép kiválasztása

Manapság rengeteg fajta keltetőgép elérhető a piacon, attól függően, hogy mekkora tételben történne a szaporítás, mennyi időt szeretnénk befektetni és mekkora kerettel rendelkezünk a vásárlásra. Egy olcsóbb, egyszerű kivitelezésű keltetőgép bármelyik nagyobb barkácsáruházban beszerezhető. Előnye, hogy olcsó, ugyanakkor nem fér el benne túl sok tojás. Egy márkásabb, drágább darab számos automata funkcióval és nagy kapacitással képesek feladatának elvégzésére.

A hőmérséklet és a páratartalom beállítása

A tyúktojás 37-38°C-on fejlődik megfelelően, így a gépet ilyen hőmérsékletűre kell előmelegíteni, mielőtt belehelyezzük a tojásokat. A keltetés első 10 napjában a keltetőgép maradjon így, majd ahogy a fejlődés megindul, a tojás maga is hőt fog termelni. Ezért a 10. napot követően alacsonyabb, 37-37,5 °C-os hőmérséklet szükségeltetik, amelyet az utolsó két napban 36,8-37,2 °C-ra lehet csökkenteni.

Az átlagostól eltérő – vagyis a korai vagy kései – tojások, az olyanok, melyeket idősebb tyúk tojt és a hústípusú fajták tojásai ennél alacsonyabb hőmérsékletet igényelnek, így a határérték alsó szintjét érdemes esetükben megközelíteni. Túl magas hőmérsékleten a csibék picikk lesznek, míg túl magas hőmérsékletnél ügyetlenek és gyengék. Mindkét esetben növekszik a későbbi halálozás kockázata.

A keltetőgép páratartalma a hőmérséklethez hasonló jelentőséggel bír. Hogyha a páratartalom túl magas, a víz párolgása nehezebben tud majd megtörténni a tojás pórusain keresztül, a csibe pedig nehezebben fog áttérni a tüdőlégzésre. Ugyanakkor, ha a páratartalom túl alacsony, több víz párolog majd ki a tojásból, így a csibék kiszáradhatnak. A csibék fejlődését tehát nagyban meghatározza az, hogy milyen a páratartalom a keltetőgépben.

A páratartalom változását az határozza meg, hogy mennyi pórus található egy-egy tojáson. A vastagabb héjú, súlyosabb és nagyobb tojások felszínén kevesebb, míg a kicsi, könnyű tojásokon több pórus található. A keltetőgép levegőjének víztartalma az első 18 napban átlagban 50-60%-os, az utolsó napokban pedig 70-75 %-os legyen.

A forgatás

Ha a keltetőgép nem automata, kézzel kell megfordítanunk a tojásokat napi kétszer, reggel és este. Érdemes megjelölni az oldalaikat, valamint a forgatás irányát és így elvégezni azt 12 óránként. A 3. naptól a 18. napig kell forgatni őket, utána már nem. A felesleges hőtől rendszeres szellőztetéssel lehet megszabadítani a tojásokat. Az első héten napi 10, a második héten 15, míg a harmadikon 20 perc szellőztetésre van szükség naponta.

Egy automatizált keltetőgép a tojások forgatását, a tökéletes hőmérséklet és páratartalom beállítását maga végzi el ugyanúgy, ahogy a szellőztetést is. Így használata lényegesen egyszerűbb egy kézi működtetésű asztali keltetőgépnél.